A kézirat benyújtása
A Szerkesztőség arra kéri a szerzőket, hogy a Miskolci Jogi Szemlének közlésre ajánlott kéziratokat elektronikus formátumban nyújtsák be az alábbi címre: jogi.szemle@gmail.com Kérjük a szerzőket, hogy külön oldalon (külön file-ban) tüntessék fel az alábbi adatokat:
Kérjük a szerzőket, hogy a kézirat benyújtásakor tegyenek nyilatkozatot arról, hogy az érintett írást még nem ajánlották közlésre más kiadónak, és hogy az nem is jelent meg korábban (lényegileg hasonló formában). A Miskolci Jogi Szemle nem fogad be olyan kéziratokat, amelyek nem felelnek meg ennek a feltételnek. További részletek a folyóirat publikációs etikai szabályzatában.
Néhány formai követelmény
A cikk elejére egy 400-600 leütés terjedelmű angol és azzal azonos tartalmú és terjedelmű magyar nyelvű összefoglalót is kérünk beilleszteni, továbbá angolul és magyarul legalább négy-négy kulcsszó feltüntetése is szükséges.
Magyar nyelvű cikkek esetében a cím angol fordítása is feltüntetendő.
A kéziratok minimális terjedelme 30.000 leütés, maximális terjedelme 60.000 leütés lehet.
A negyven szónál hosszabb idézeteket kérjük kiemelni - vagy a margók behúzásával, vagy kisebb betűméret alkalmazásával. Kérjük, használjanak kettős idézőjelet a közvetlen idézeteknél, és egyes idézőjelet az idézetekben szereplő idézeteknél, valamint a sajátos értelemben szereplő szavaknál és kifejezéseknél.
Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzeteket, ne pedig végjegyzeteket használjanak. A jegyzeteket sorba rendezett arab számokkal kell jelezni a szövegben. A szöveg eredetére utaló hivatkozást csillaggal jelölve, a cím mellett kérjük megadni. Ugyanitt kérjük feltüntetni a személyeknek és ösztöndíjalapoknak címzett köszönetnyilvánításokat. Ezt a jegyzetet az első oldal alján kérjük elhelyezni.
A forrásokra való teljes hivatkozást az első említés alkalmával kell megadni. Erre vonatkozóan a következő hivatkozási rendszer alkalmazását kérjük a szerzőktől:
1. A könyvekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző teljes nevét, a címet (kurziválva), a publikálás évét, a kiadót, a kiadás helyét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példákban megjelölt rend szerint:
2. A szerkesztett gyűjteményben megjelent szövegekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, a hivatkozott írás címét, a szerkesztő nevét, a gyűj- temény címét (kurziválva), a kiadó nevét, a kiadás helyét és évszámát, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:
3. A periodikákban megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a publikálás évét, a periodika teljes nevét (kurziválva), a kötetszámot, a lapszámot (ahol ennek helye van), alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:
4. Az ismételt hivatkozások esetében az alábbi megoldásokat kérjük alkalmazni:
Az i.m. megjelölést csak abban az esetben szabad használni, ha a szakcikk az adott szerzőnek csak egyetlen művére hivatkozik. Ha az ismételt hivatkozás az előző jegyzetben hivatkozott írásra vonatkozik, a következő jelöléseket kérjük alkalmazni:
5. A szöveghez külön irodalomjegyzéket kell csatolni. Az irodalomjegyzék szigorúan a felhasznált, azaz a lábjegyzetben feltüntetett és ténylegesen meghivatkozott irodalmi művekre korlátozódjon. Amennyiben lehetséges, a hivatkozott művek DOI számát is kérjük itt feltüntetni. A DOI azonosító meghatározásához az alábbi linken elérhető ingyenes szolgáltatás nyújt segítséget: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery
6. A szövegeken belüli fejezet- és alfejezetcímek egységesítése érdekében kérjük a szerzőket, hogy arab számozást használjanak.
A lektorálási folyamat
A Miskolci Jogi Szemle Szerkesztősége a benyújtott kéziratokról minden esetben kikéri két lektor véleményét. A folyóirat nem jelentet meg olyan szakcikket, amely nem kapott legalább egy támogató lektori véleményt. Ugyanakkor a Szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy támogató lektori vélemények ellenére is visszautasítson kéziratokat.
A lektorok a kéziratok anonimizált változatáról nyilvánítanak véleményt. Ezért arra kérjük a szerzőket, hogy nevüket és intézményi hovatartozásukat külön lapon jelöljék meg. Az önazonosító idézetek és hivatkozások helyét hagyják üresen a kézirat első benyújtásakor. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.
A Szerkesztőség a lektori véleményekről (ugyancsak anonimizált formában), a befogadásról vagy annak elutasításáról szóló értesítéssel egyidejűleg, tájékoztatást ad a szerzőknek.
A szerzőket a cikk elfogadása után megkérjük, hogy adják át a cikk szerzői jogait a Miskolci Jogi Szemle kiadójának.
További Információk
A Miskolci Jogi Szemlében való publikálással kapcsolatos további kérdésekben az alábbi címen kérhető tájékoztatás: jogi.szemle@gmail.com
Melléklet az útmutatóhoz
I. Bírósági döntésekre való hivatkozások általában:
II. Az Európai Unió joganyagára és bírósági esetjogára vonatkozó hivatkozások formája (példák):
Elsődleges jog:
Másodlagos jog:
A Tanács 2000. szeptember 29-i 2000/604/EK határozata a gazdaságpolitikai bizottság összetételéről és alapszabályáról (HL L 257., 2000.10.11., 28.o.)
Az Európai Tanács 1997. június 17-i állásfoglalása a Stabilitási és növekedési egyezményről (HL C 236., 1997.08.02., 1.o.)
Joggyakorlat:
III. Hivatkozáspéldák a magyar jogra (CD Jogász, Complex Jogtár és Igazságügyi Közlöny)
Egyéb jogszabályok:
A Legfelsőbb Bíróság döntései: